Hymnus 175
EMLÉKKONCERT AZ EREDETI VERZIÓ, ÉS A TÖBBI FENNMARADT PÁLYAMŰ BEMUTATÁSÁVAL
EMLÉKKONCERT AZ EREDETI VERZIÓ, ÉS A TÖBBI FENNMARADT PÁLYAMŰ BEMUTATÁSÁVAL
Ön egy múltbeli eseményre keresett rá. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Last event date: 2019. Juni 15. Samstag, 18:00
Erkel Ferenc: Szózat - Ünnepi Nyitány - Hunyadi László - részletek
A korabeli fennmaradt HYMNUS - pályaművek
MAGYAR CANTATE
HYMNUS - eredeti változat
Közreműködnek:
Keszei Bori, Heim Mercedes, Komáromi Márton, Jekl László - énekművészek
Oberfrank Pál, Érdemes művész, Jászai Mari-díjas színművész
az István Király Operakórus (karigazgató: Somogyváry Ákos)
a Gyulai Erkel Ferenc Vegyeskar (karigazgató: Perlaki Attila)
Vezényel:
Medveczky Ádám, Kossuth-díjas karmester
Somogyváry Ákos, az Erkel Ferenc Társaság Elnöke
Az est házigazdája: Becze Szilvia
Az ünnepi hangverseny fővédnöke Dr. Áder János, Magyarország köztársasági elnöke
A koncerteket megelőzően a felújított Múzeumkertben Debreczeni-Droppán Béla történésszel vezetett sétán vehetnek részt az érdeklődők, illetve korabeli táncokat mutatnak be a múzeum kupolájában a Mare Temporis alapítvány művészei.
A séta indulási időpontja: 14:30
Találkozó a múzeum információs pultjánál.
Hogyan született nemzeti fohászunk, milyen pályaművek érkeztek, hogyan fogadták Erkel művét a kor kritikusai?
Milyen lenne a himnuszunk, ha nem Erkel Ferenc pályázata nyert volna?
A Kölcsey Ferenc: Hymnus című versének megzenésítésére kiírt pályázat egyöntetű döntését az egykori bírálóbizottság 1844. június 15-én hozta meg, tehát erre az időpontra datálhatjuk nemzeti fohászunk születését. A pályamű jeligéje az alábbi Kölcsey idézet volt.
"Itt az írás, forgassátok
Érett ésszel, józanon."
Az Erkel Ferenc Társaság és az ugyancsak Erkel által 1853-ban útjára indított Filharmóniai Társaság Zenekara (mai nevén Budapesti Filharmóniai Társaság) célul tűzte ki, hogy a 175. évfordulón méltóképp emlékezzen meg legfőbb zenei szimbólumunkról, nemzeti öntudatunk egyik kulturális alapkövéről.
Somogyváry Ákos a zeneszerző szépunokájaként mintegy negyedszázada kutatja a Himnusz keletkezésének történetét, melynek eredményeképpen előkerült öt további pályamű az 1844-es pályázatból, melyek szerzői nem minden esetben beazonosíthatók.
Hallgassuk meg a többi pályaművet és Erkel kivételesen szép dallamait a korszak legfontosabb kulturális intézményében, a Magyar Nemzeti Múzeumban!
Magyar katonáknak kell megszólaltatniuk Kálmán Imre zseniális operettjét, a Csárdáskirálynőt. Nincs jelmezük, díszletük, alig van hangszerük, nincs közöttük képzett színész, és a női szerepeket is nekik kell játszani. Viszont a hazajutás a tét, tehát nem kérdés: az előadásnak sikerülnie kell!
A kényszeres evő, szeretetre méltó, negyvenes Maureen nassol, hogy ne gondoljon bele a magányába, pizzákat rendel, mert szerinte a paradicsomszószban oldódik legjobban a bánat. De azért még ad egy utolsó esélyt a romantikának, amelyről már épp készül teljesen lemondani.
“Az életet a haláltól elválasztó határ homályos és bizonytalan. Ki a megmondhatója, hol végződik egyik, és hol kezdődik a másik?” /Edgar Allan Poe/
A 90-es évek ikonikus filmvígjátékából készült musicalsiker, a West Enden és a Broadwayn már nézők millióit elcsábító Apáca Show az…
A rezzenetlenség faarcú burleszkóriása, a színészként és rendezőként egyaránt mindenkor rendkívüli kockázatokat vállaló Buster Keaton 1924-es némafilmjét ezúttal improvizatív orgonakísérettel…
Alan Turing, avagy "egy rejtett zseni élete" című előadás arra tesz kísérletet, hogy más szemszögből, közel hozva Turing alakját a…
Posten im Warenkorb
insgesamt:
Die Zeitbegrenzung des Kaufvorgangs ist abgelaufen! Bitte stellen Sie Ihren Warenkorb erneut zusammen!