Aktuális-e még Osborne 1956-ban írt drámája?
Kínzó klausztrofóbia, fullasztó betonszarkofágok kielégületlenségtől fülledt éjszakái, perspektíva nélküli lézengés, az emberi értékek devalválódása, a tehetetlen szerelem brutalitása, tébolyító garzonok néma fülkeforradalmai, gyűlölet, üvöltés a szeretetért, egyedüllét, kozmikus társasmagány.
Dühöngő ifjúság.
A francia Mathieu Kassovitz 1995-ben készült, Gyűlölet című filmjében a következő mondatok hangzanak el: „Egy társadalom zuhan lefelé. Miközben zuhan, azt mondogatja magának, eddig minden rendben, eddig minden rendben, eddig minden rendben. Nem a zuhanás számít, a leérkezés.”
Tíz évvel később, 2005-ben Párizs lángokban állt, 2011 nyarán London utcáin gyújtogattak és fosztogattak. …
Kik voltak az elkövetők? A kallódók, a munkanélküliek, a szeretetlenek, a kirekesztettek, a „megalázottak és megszomorítottak”.
A dühöngő ifjúság.
Nem kérdés, aktuális-e Osborne 1956-ban írt drámája.
