Mikor azt halljuk, magyar nemzeti opera, először a Bánk bán, esetleg a Hunyadi László jut eszünkbe, és az a cseppet sem elhanyagolandó gondolat, miért nem születik végre a műfajban valami új és grandiózus.
Az idei évben a Bartók Plusz kísérletet tesz új, nemzeti opera megteremtésére. Ehhez partnerként korunk egyik legismertebb zeneszerzőjét, Selmeczi Györgyöt kérte föl, aki Herczeg Ferenc Bizánc című, nagy eszmények és nagy érzelmek mentén építkező drámáját a népoperai célkitűzéseket szem előtt tartva dolgozza föl operájában.
Ünnep a palotában és ostrom utáni halálhörgés, árulók és spekulánsok, idegen zsoldosok, békeajánlat helyett kegyelem, hazaárulás vagy életben maradás, pompa után vágyódó cselszövő császárnő és becsületes, de gyenge kezű császár – a magyar történelemből jól ismert toposzok, a cselekmény mégis Bizáncban zajlik 1453. májusában.
Selmeczi operája igen pontos karaktereket szerepeltet, hogy a hit, az elkötelezettség, az áldozatvállalás motívumait méltó súllyal közvetítse. A kifejezetten a Bartók Plusz kérésére írt, sokszereplős, nagy kórust, nagy zenekart foglalkoztató alkotás zenei nyelvében egyszerre közelít az operatörténeti hagyományokhoz és a bennünket körülvevő zenei világhoz.
Közreműködik: Balla Sándor
Rendező: Karel Drgac
