A három színésznő - Dévényi Ildikó, Nyertes Zsuzsa, Xantus Barbara - vállalkozása óriási és rendkívül bátor, hiszen amikor különböző nők történetét mesélik el, óhatatlanul magukról is beszélnek. Ehhez pedig nyitottnak, kitárulkozónak kell lenniük, minden álszemérmet, vagy valódi szemérmet le kell vetkőzniük. Ettől lesz az előadás őszinte, fájdalmas, nevettető, izgató, rémisztő, vagy éppen megríkató.
A darab másfél órája alatt a nézők a legkülönbözőbb fázisokon esnek át, de a végén kicsit megtisztultan állnak fel, és biztos, hogy többet tudnak nőről, férfiról, s talán a világról is, mint annak előtte.
Ensler "antropológiai tanulmánynak" nevezi művét, amely nők erotikus fantáziáit, szenvedélyüket, vágyukat, csalódásaikat vagy adott esetben szexuális erőszakot mutatja be. Eve Ensler számára a nők ellen elkövetett erőszak központi téma, a bemutatókkal világszerte támogatnak jótékonysági projekteket. 1998-ban kezdeményezte Eve Ensler a V(agina)-DAY, mint a nők elleni erőszak napját ("victory over violence"), február 14-re.
Ez a darab nem pornográf, nem trágár, de kíméletlenül őszinte és olyan dolgokról beszél, amikről nem szoktunk. Ez a darab az életről szól, mint minden színdarab, csak egy nagyon sajátos, izgalmas és szokatlan nézőpontból, - a vagina szemszögéből.
Az előadást Moravetz Levente rendezte.
„Már a próbák alatt úgy éreztem, kifejezetten jó, hogy én a másik nem képviselőjeként, férfiként gondolkodom a szövegről. Az persze természetes, hogy a nők más kapcsolatban állnak a vaginával, mint a férfiak. A szereplők - a három kiváló művésznő - kezdetben egy kicsit elérzékenyültek a saját nőiességüktől, szükség volt arra az eltérő szemléletre, megközelítésre, amit én, a férfi képviselek.” (Moravetz Levente)
A budapesti Szurdi Miklós Társulat előadásában. www.balinthaz.huwww.facebook.com/balinthaz
