Az Achim von Arnim és Clemens von Brentano által 1806 és 1808 között megjelentetett Des Knaben Wunderhorn című három kötetes népdalszöveg-gyűjteménnyel Mahler már egészen fiatalon megismerkedett, és élete végéig igen nagy becsben tartotta. több
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2016. május 19. csütörtök, 19:30
A 19. század utolsó évtizedében Mahler kizárólag ebből a gyűjteményből választott szövegeket megzenésítésre. Nem mindig ragaszkodott a gyűjteményben közölt változatokhoz, a verseket szabadon kiegészítette vagy összedolgozott különböző textusokat. A zongorakíséretes dalokból tizennégyet zenekari kísérettel is kidolgozott, s ezek közül néhányat az úgynevezett Csodakürt-szimfóniákba is (2-3-4. szimfónia) beillesztett.
Az 1825-28-ban írt C-dúr szimfónia Schubert halála után tizenkét évvel, 1840-ben jelent meg nyomtatásban. Nyitótétele például a lehető „legszabályosabb” szonáta-formában íródott, az egyes formarészek azonban nem éles cezúrákkal, szünetekkel, hanem sajátos átmenetekkel váltják egymást, mintegy áttűnnek egymásba. Az elementáris ritmikájú finálé közepén, a szeretve tisztelt Beethoven előtti tisztelgésként – nem véletlenül - az Örömódából vett idézet szólal meg.
Műsoron:
Mahler: A fiú csodakürtje
Schubert: VII. (C-dúr) szimfónia (D. 944)
Közreműködik: Orendt Gyula
Vezényel: Kocsis Zoltán
Szerelem, zsarnokság, hazaszeretet, könny és halál. Hogyan értelmezi egymást a történelem és az irodalom? Elpusztítható-e egy egész nép, egy teljes kultúra? Mi bújik meg legendák fénytörésében A walesi bárdok jól ismert sorai mögött még, három idősíkban: saját idejében, Arany János jelenében és hogyan hat a nemzet „Arany” -a ma ránk?
Önök azt kérdezik: „Vajon hogyan fogok én szórakozni azon, hogy öt fickó – egy alvilági gengszter, egy elegáns méltóságos úr, egy intellektuel, egy befolyásolható kispolgár és egy álnépi figura – egymást fenyegeti egy, mindig a másik kezébe kerülő stukkerrel, egy ablak nélküli, zárt szobában?”
A Recirquel új produkciója, a Paradisum az elpusztult világ elcsendesedését követő újjászületés mítoszát kutatja, ahol a kommunikáció eszköze a test, az egyetlen közös nyelv a mozdulat. Az idilli létezés teremtményei a körülöttük lüktető „életanyag” folyamatosan alakuló, örvénylő természeti erejéből bontakoznak ki, hogy a megtisztulás, születés, ébredés és rítus jelenetein át elérjék az anima mundit, a világ szellemét.
Martin Rauhaus komédiája hatalmas filmsiker volt hazájában, színpadi változata pedig Németország után először nálunk mutatkozik be.
Talán sokszor mi magunk sem érezzük, hogy a digitális kor hányféle módon változtatta meg a zenéhez fűződő viszonyunkat. Mégis, vannak…
1905. Elárverezik a párizsi Operaház teljes hajdani berendezéseit. Többek között egy csillárt, amely a kikiáltó szerint egy máig sem…
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!
