A történet középpontjában szeretők, nercbundák, illetve hiányosan öltözött nők állnak.... Lehet, hogy a görcsös férfivágyak, de az is lehet, hogy a női könnyűvérűség szimbóluma a nercbunda, de az biztos, hogy ahol nercbunda van, ott valaki nagyon akar valamit, és történetesen általában ugyanazt. több
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2018. november 15. csütörtök, 19:00
vígjáték két részben
Írta: Ray Cooney és John Chapman
A történet középpontjában szeretők, nercbundák, illetve hiányosan öltözött nők állnak.... Lehet, hogy a görcsös férfivágyak, de az is lehet, hogy a női könnyűvérűség szimbóluma a nercbunda, de az biztos, hogy ahol nercbunda van, ott valaki nagyon akar valamit, és történetesen általában ugyanazt. John Chapman és Ray Cooney azonban nem hagyja hőseit egykönnyen győzni, így a szimpla szerelmi háromszögnek indult sztori gyorsan csaknem
tucatnyi egymásba fonódó „ki-kivel?”- jellegű gordiuszi csomóvá alakul, lehetetlenebbnél lehetetlenebb helyzetekbe sodorva a kis szőrmeszalon szüntelen hantázó tulajdonosait.
Sűrűsödő időközökben jelennek meg házasságtörő férjek és feleségek, megsokszorozódnak a hölgyekről le és felkerülő különböző ruhadarabok. A negyedik emeleti szőrmeszalon ablakából a legváltozatosabb öltözékek és használati tárgyak röpködnek. Szállnak a bundák...
A történet valami nagyon jellemzőt mutat meg a tesztoszteron agyra gyakorolt hatásáról: amikor a férfiban csak a „szent cél” marad, mint éltető erő, amely mindent megbolygat maga körül. A szerzők elfogulatlanságára utal, hogy női hőseik sem „gondolkoznak” ennél sokkal bonyolultabban, csak míg az ő vágyaik már jórészt tárgyiasultak, addig a teremtés koronája még mindig a természetben keresi a pillanatnyi eufória élményét.
Egy évszázaddal ezelőtt a világ először találkozott ezzel a figyelemre méltó színpadi opusszal – egy olyan művel, amely hamar a 20. századi zenei újítás egyik megkerülhetetlen darabjává vált. Az 1926-ban bemutatott daljáték mérföldköve a magyar zenetörténetnek: komponistája, Kodály Zoltán azon törekvését teljesítette be, hogy az ősi időkből származó magyar népdal a klasszikus zenével azonos helyre kerülhessen ugyancsak ekvivalens értékei okán, tehát a nemzet Operaházának színpadára.
A Flashback egy emlékezetdráma bűnről, gyászról és megbocsátásról.
A Harlem Globetrotters 100 éves jubileumi turnéja 2026-ban három állomással érkezik Magyarországra – Veszprémbe, Szegedre és Budapestre.
2021. augusztus 20-án nyílt meg az érdeklődők előtt a Budavári Palotában újjászületett Szent István-terem. Az államalapító Szent István királyunkról elnevezett…
A Liliom Produkció új musical bemutatója nem meglepő módon négy negyvenes gyerekkori barátnő (Alíz, Bella, Petra és Laura) viszontagságairól szól,…
Világhírű bűvészek és az ország legjobb illuzionistái együtt, egy vadonatúj műsorban!
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!
