A történet középpontjában szeretők, nercbundák, illetve hiányosan öltözött nők állnak.... Lehet, hogy a görcsös férfivágyak, de az is lehet, hogy a női könnyűvérűség szimbóluma a nercbunda, de az biztos, hogy ahol nercbunda van, ott valaki nagyon akar valamit, és történetesen általában ugyanazt. több
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2018. november 15. csütörtök, 19:00
vígjáték két részben
Írta: Ray Cooney és John Chapman
A történet középpontjában szeretők, nercbundák, illetve hiányosan öltözött nők állnak.... Lehet, hogy a görcsös férfivágyak, de az is lehet, hogy a női könnyűvérűség szimbóluma a nercbunda, de az biztos, hogy ahol nercbunda van, ott valaki nagyon akar valamit, és történetesen általában ugyanazt. John Chapman és Ray Cooney azonban nem hagyja hőseit egykönnyen győzni, így a szimpla szerelmi háromszögnek indult sztori gyorsan csaknem
tucatnyi egymásba fonódó „ki-kivel?”- jellegű gordiuszi csomóvá alakul, lehetetlenebbnél lehetetlenebb helyzetekbe sodorva a kis szőrmeszalon szüntelen hantázó tulajdonosait.
Sűrűsödő időközökben jelennek meg házasságtörő férjek és feleségek, megsokszorozódnak a hölgyekről le és felkerülő különböző ruhadarabok. A negyedik emeleti szőrmeszalon ablakából a legváltozatosabb öltözékek és használati tárgyak röpködnek. Szállnak a bundák...
A történet valami nagyon jellemzőt mutat meg a tesztoszteron agyra gyakorolt hatásáról: amikor a férfiban csak a „szent cél” marad, mint éltető erő, amely mindent megbolygat maga körül. A szerzők elfogulatlanságára utal, hogy női hőseik sem „gondolkoznak” ennél sokkal bonyolultabban, csak míg az ő vágyaik már jórészt tárgyiasultak, addig a teremtés koronája még mindig a természetben keresi a pillanatnyi eufória élményét.
Az özvegy Lord Meldrum öccsével, anyósával, két lányával éli a húszas évek Londonjának felső tízezer-beli életét. A kényelmüket szolgáló szakácsnő, az inas, a komornyik, a szobalány legalább olyan színes egyéniség, mint a ház urai.
“Az életet a haláltól elválasztó határ homályos és bizonytalan. Ki a megmondhatója, hol végződik egyik, és hol kezdődik a másik?” /Edgar Allan Poe/
Molnár Ferenc nemzetközileg is elismert ifjúsági regénye számos színpadi és filmes adaptációt ihletett, Magyarországon az egyik legolvasottabb és legnépszerűbb irodalmi mű. A zenés verzió ötlete a 2005-ös A Nagy Könyv című műsor után született: Geszti Péter, Dés László és Grecsó Krisztián munkája, a szöveghez felhasználták Török Sándor átdolgozásának néhány elemét is.
Wayne Eagling – Solymosi Tamás / Pjotr Iljics Csajkovszkij A DIÓTÖRŐ Mesebalett két felvonásban
Claude Magnier legendás bohózatában Louis de Funès 13 év alatt több mint hatszázszor játszotta Barnier szerepét – amit filmen később…
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!
