Mindörökké Júlia
Színpadi játék Szendrey Júliáról három képben
Szendrey Júlia és Petőfi Sándor versei, levelei és naplói nyomán
több
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2018. március 14. szerda, 19:00
A tudatunkban igen egyoldalú kép él Szendrey Júliáról: olyan nőalaké, aki hálátlanul, de pontosan teljesíti be a Szeptember végén című Petőfi-vers látomásos jóslatát az eldobott özvegyi fátyolról. Pedig 1850 tavaszán maga Júlia is följegyez a naplójába néhány sort: „Élni akarok, meg akarom kísérteni a boldogság nélküli életet. (…) Mi áron? Mi következéssel? Jaj nekem! és ezerszer jaj!” Ez a rendkívül érzékeny alkatú nő megsejtett valamit, amit akkor még nem tudatosíthatott, az utókor viszont elveszettnek hitt, majd előkerült naplótöredékeiből, leveleiből tudhatja: Szendrey Júlia – mindvégig vállalva a Petőfiné nevet – megtalálja és megőrzi önmagát, de közben családi életében a pokol mélységes bugyrait járja meg. A színpadi játék ennek a viszontagságos életútnak – az elmagányosodás, ugyanakkor a lelki gazdagodás és kiteljesülés útjának – a foglalata.
Műsor: Liszt - II. magyar rapszódia, S. 359/4 Liszt - I. (Esz-dúr) zongoraverseny, S. 124 szünet Bartók - A kékszakállú herceg vára, Sz. 48, BB 62
A Magyar Állami Népi Együttes Csodaváró betlehemese időnként bohókás, máskor lélekmelengető pillanatokon keresztül számlál vissza Jézus születésének éjszakájáig.
Andonis Foniadakis új, a Pécsi Balett társulata számára alkotott koreográfiája dinamikus és mélyen expresszív módon, a kortárs tánc és zene szemszögéből tárja fel a barokk témákat.
Martin Rauhaus komédiája hatalmas filmsiker volt hazájában, színpadi változata pedig Németország után először nálunk mutatkozik be.
2021. augusztus 20-án nyílt meg az érdeklődők előtt a Budavári Palotában újjászületett Szent István-terem. Az államalapító Szent István királyunkról elnevezett…
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!
