A Szép Ernő azonos című regényéből készült színpadi mű a múlt századelő drámairodalmának legszebb alkotásai közül való. több
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2016. június 8. szerda, 19:00
A fanyar humorú darab az „özönvíz előtti” Pesten játszódik. Tóth Manci, a primadonnaálmokat szövögető kis varrónő a városligetben, egy hatalmas lila akác alatt ismeri és szereti meg Csacsinszky Pált, a szegény, de nagyreményű költőt. Pali egy másik nőt vár, az igazi nagy szerelmi kalandot, egy férjezett úrinőt, és közben, unalmában, izgalmában évődni kezd Mancival. Csacsinszky Pali a boldogságot, az eszményi nőt keresi – ajzottan, naivan. A boldogságot keresi, és csacsi módon nem veszi észre, hogy az ott hever a lába előtt. Ám mire felvenné, a boldogság már el is illant, és vele együtt az ifjúság is. A történet egy letűnt kor emlékét idézi, amikor még divat volt a Ligetben ismerkedni, amikor a férfiak esténként a kaszinóba jártak mulatni, s a kis táncosnők álma az volt, hogy ott egy grófot fogjanak maguknak. Olyan édes-bús, könnyfakasztóan nevetős, megható mese, ahol a végül beteljesült szerelem hosszú és fájdalmas haldoklás nélkül zuhan sírjába. Ez a szerelmi történet rendelkezik mindazzal, amiért szerelmi történeteket annyira vágyunk nézni a színpadon: szerelmi három-, sőt négyszög, rafinált harc a férfi szerelméért, ügyetlen harc a nő szerelméért, nagy találkozások és nagy elválások, sok könny és még több nevetés, a csodás pesti nyelv utánozhatatlan humora és édessége, fiatalság és Liget és szépség és tánc és virágok és még mennyi minden! A Lila ákác majd százéves története sok könnyet és még több kacagást ígér – és szembesülést fiatalkori önmagunkkal.
Szép Ernő:
LILA ÁKÁC
szerelmes história két részben
Olvasópróba: 2016. március 30.
Bemutató: 2016. május 13.
Díszbemutató: 2016. május 21.
Manga nap a Néprajzi Múzeumban 2026. május 9. (szombat) 10:00–18:00 manga | anime | workshop | élmény | japán kultúra
2021. augusztus 20-án nyílt meg az érdeklődők előtt a Budavári Palotában újjászületett Szent István-terem. Az államalapító Szent István királyunkról elnevezett helyiség a Budavári Palota a századforduló magyar iparművészetének csúcsteljesítménye volt. Az 1900-as párizsi világkiállításon nagydíjat nyert terem Hauszmann Alajos tervei alapján készült el, kialakításában a kor legjobb magyar művészei és iparosai vettek részt.
Pörgős vígjáték, ami egy percre sem engedi elkalandozni a nézőt.
A Kossuth-díjas Vidnyánszky Attila, a Nemzeti Színház igazgatója először rendez operettet, méghozzá a világ leghíresebbjét!
Eleinte minden világos, ki kinek a kicsodája, ám közbeszól a kémia, meg egy tudálékos szexuálpszichológus..
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!
