Analízis (Társaság) # 12 Irodalmi találkozások önmagammal

Az Analízis irodalmi-pszichológiai estjein a legközösebb tapasztalásaink, az életünket meghatározó folyamatok, az elme állapotai kerülnek a fókuszba minden hónapban. Olyan kérdések, amelyeket sokszor kerülünk, pedig a megoldásuk pont abban rejlik, ha nem távolabb megyünk tőlük, hanem közelebb hozzájuk. A sorozat 2025. márciusától a Hegyvidéki Kulturális Szalonban kerül megrendezésre.

A márciusi alkalom témája: a GYEREK.

Nincs még egy olyan meghatározó viszonyulás, mint a szülő-gyerek kapcsolat. Az életünk kezdete sokszor öntőforma a későbbiekre is. A gyerek, aki voltam, felnőttként belső gyerekként él bennem tovább – és reagál aszerint, amit akkor tapasztalt. A család, amiből jövök pedig vagy a minta, vagy épp a mintatörés szempontjából befolyásol – a saját gyerekemmel. De pontosan hogyan is él bennünk a belső gyerekünk? Merre haladunk, ha már első tapasztalásainkban a fájdalom és veszteség hangsúlyos? Mi történik, ha nem tudunk felnőni, vagy épp túl korán kellett – s vajon mit is jelent a felnőtt lét? S mit tegyünk, ha aktív szülőként azt tapasztaljuk, gyermekünket szorongások, alvászavarok gyötrik, nem tud beilleszkedni az óvodai vagy iskolai gyerekközösségbe, viselkedési zavarokat produkál? A gyermek téma egyszerre utal életünk szakaszainak feldolgozására, saját szülőségünk kérdéseire, mind magára a gyermekvállalásra. Felmenőink története mennyire a miénk, hogy kezeljük örökölt sorsunkat, mit jelent a hála, a szeretet, a félelem a gyerek kapcsán? Elemi ösztön a gyermek utáni vágy? Ítélet övezte terület; ha valaki a gyerektelenséget választja, s az is, ha a gondozásban kér segítséget. Közben tudjuk, az evolúciós pszichológia a gyermek iránti vágyat azzal az alaptétellel indokolja, amely szerint minden élőlény arra törekszik, hogy a saját genetikai állománya képviseletét biztosítsa a következő nemzedékben. Milyen elvárásokkal, rejtett motivációkkal, örök félelemmel és szépséggel kell szembenéznünk a gyerek kapcsán? Hogy olvassuk ma az Anna Kareninát, mit látunk az első generációs alkotó gyerekek, Kosztolányi Ádám és Karinthy Gábor életéből? S miképp szólal meg a gyerek Grecsó Krisztián Apám üzent regényében?